Megint gyönyörű idő volt, kicsit fújt a szél is, ilyenkor a Szállás-hegy és a Szekrényes-hegy tetején már jó nagy szél van, ideális vitorlázóidő. Úgy terveztem, hogy felmegyünk a Szekrényes-hegyre, vitorlásokat fotózni. Fel is mentünk a hegy feléig, ahol megállapítottam, hogy inkább a Szállás-hegyre kéne felmászni, mert akkor mögöttem lesz a nap, a vitorlázókat szépen meg fogja világítani. Szekrényes-hegyről le, Szállás-hegyre fel (nem túl sok, kb. 10-15 perc). A Szállás-hegyről egyetlen egy normális felvételt sem tudtam készíteni, pedig vagy fél órát elidőzem ott. Szuzi már elég türelmetlen volt (neki a kirándulás a rohangálásról és a szagolásról szól, és a szelet sem szereti), ezért összepakoltam, és elindultam lefelé, gondoltam, ami nem megy, nem kell erőltetni, megyünk kirándulni.
Aztán mégis inkább felmásztunk a Szekrényes-hegyre, hátha onnan nagyobb sikerem lesz. A hegytetőn volt egy társaság, két vitorlázórepülő modellel, azokat reptették, én meg megpróbáltam fényképezni. A kis modelleket sokkal nehezebb fényképezni, mint a nagy gépeket, mert vagy túl messze vannak, és csak egy bolhapiszok lesz a képen, ha meg közel jönnek, olyan tempóval húznak el, hogy nem bírom követni őket. Azért készült néhány kép mutatóba.
Néhány vitorlázó vezetője kiszúrta, hogy fényképezek, és többször áthúztak alacsonyan, leszállás előtt pedig elköszöntek. Így sikerült egy csomó jó képet készítenem. Sokkal jobbak lettek ezek a képek, mint amiket eddig bármikor készítettem (legalábbis nekem tetszenek).
Összesen 52 képet készítettem, az összes képet a Flickr-en lehet megnézni.
